Az Oxymeggy története
A meggyecet régóta különleges helyet foglal el a Gella Kincse történetében. Személyesen is az egyik kedvencem, és a piacokon újra meg újra azt tapasztalom, hogy a vásárlók is nagyon könnyen megszeretik: gyümölcsös, karakteres, mégis sokoldalúan használható.
Ezért különösen érdekes volt számomra, hogy két egymást követő évben is neveztem a Great Taste Awardsra, mégsem kapott csillagot. Második alkalommal már tölgyfahordós érleléssel próbáltam továbbépíteni, de ez sem hozta meg azt a szakmai visszaigazolást, amit reméltem.
Nem arra jutottam, hogy rossz a meggyecet.
Éppen ellenkezőleg.
Azt szerettem volna megőrizni benne, amiért én és a vásárlóim szeretjük, és mellé tenni valamit, ami még nagyobb harmóniát és összetettséget adhat neki.
Ekkor kezdtem el két különböző évjárattal dolgozni. Nem egy előre ismert érlelési rendszer alapján választottam őket: egyszerűen azt a két meggyecetet házasítottam, amelyeket a saját kóstolási tapasztalataim alapján a legjobbnak éreztem.
A két évjárat találkozása már önmagában új irányt mutatott. Az egyik tétel karaktere kiegészítette a másikat, miközben a meggy továbbra is egyértelműen megmaradt a középpontban.
A házasítás egy részét tölgyfahordóban érleltem tovább, majd akácmézzel egészítettem ki. Nem egy édes ecetet szerettem volna készíteni, és főleg nem elfedni a meggy karakterét. A méz feladata az volt, hogy kerekítse, összekösse és új réteggel gazdagítsa azt, ami már eleve ott volt.
Így született meg az Oxymeggy.
2026-ban az új kombozícióval indultam a Great Taste Awardson.
Ezúttal 2 csillagos minősítést kapott.
A zsűri visszajelzésében számomra éppen az volt a legfontosabb, hogy a feldolgozás és az édesség mellett is megmaradt a meggy karaktere. Pontosan ezt szerettem volna elérni: nem egy másik terméket készíteni a meggyecet helyett, hanem továbbépíteni azt, amiért eredetileg megszerettük.
Az Oxymeggy története ezért számomra többről szól egy díjnál.
Megtanított arra, hogy egy már szeretett terméket sem kell késznek tekinteni. Lehet rajta tovább gondolkodni anélkül, hogy elveszítenénk a lényegét. Néha nem új irányba kell indulni, hanem mélyebbre menni abban, amiben már eleve hiszünk.
Érdekes módon csak később ismertem meg részletesebben a sherryecetek dinamikus évjáratházasítási szemléletét. Akkor döbbentem rá, hogy az Oxymeggy két évjáratának ösztönös házasításával már elindultam egy hasonló gondolkodás felé.
Ez vezetett tovább a következő lépéshez: 2026-ban már öt korábbi meggyecet-évjáratot házasítottam az aktuális fiatal ecettel, és elindítottam egy évről évre továbbépülő érlelési rendszert.
Így az Oxymeggy nemcsak egy új termék lett, hanem egy új gondolkodásmód első állomása is....